Viszlát nejlonzacsi, hello vászonzsák!

A műanyag zacskó szerencsére kicsit ciki lett az utóbbi időben, ami nem meglepő számomra annak tükrében, hogy úton-útfélen környezettudatos kezdeményezésekbe botlok. Itt egy cikk az óceáni szennyezésről, amott egy interjú valamelyik csomagolásmentes üzlet vezetőjével és posztok, mindenhol szemet gyönyörködtető posztok a hulladékmentes nagybevásárlásokról. Lencse a befőttesüvegben, kifli a vászontatyóban, zöldségek a kosárban. Az eldobható szatyrok lecserélése könnyű és gyors lépés a kezdő környezetvédők számára, így sok zero waste blogger ezzel a javaslattal nyitja meg jó tanácsainak listáját, többek között én is 🙂

Cseréld le a zacskókat, és kész. 

Nem emlékszem pontosan, mikor és hol ötlött fel bennem először a gondolat, hogy ideje lenne véget vetnem a műanyag zacskók használatának, de az én fejem fölött sem magától kapcsolt fel az a bizonyos villanykörte. Bár sokáig tudatos környezetvédőnek tartottam magam, valójában bedőltem az újrahasznosítás illúziójának, és éveken keresztül nyugodt szívvel tépkedtem a nejlonzacsikat a zöldségesnél, a kisboltban, a piacon vagy a ruházati áruházakban. Azt hittem, elegendő szelektív kukába dobni a műanyagot, majd szétválogatják a hulladéklerakóban, és akkor nem lesz több szemét. Én meg mosom kezeimet. 

A valóság az, hogy a szelektív hulladékgyűjtés csupán félmegoldás. Mivel nem vagyunk képesek a végtelenségig újrahasznosítani a műanyagot, tulajdonképpen minden darab szatyorral vagy zacskóval tovább növeljük a világ szennyezettségét, az egyetlen épkézláb alternatíva tehát a megelőzés. Sajnos a kormányok többsége egyelőre nem törekszik a probléma megoldására, úgyhogy jelenleg a személyes felelősségünkön van a hangsúly, nekünk kell tennünk a műanyaghegyek megelőzése ellen, nem másokra mutogatnunk és várnunk a csodát. 

A textilszatyrokat nem muszáj megvásárolni

Első körben, amikor úgy döntöttem, hogy ideje száműznöm az életemből a műanyag zacskókat, az otthon elkészített szatyrok mellett tettem le a voksom. Az anyósomnak szerencsére van varrógépe, az ötletem hallatára pedig sikerült előkerítenie egy régi, használaton kívüli függönyt és néhány maradék szalagot a szekrény mélyéből, úgyhogy könnyen hozzájutottam néhány strapabíró vászonszatyorhoz, amivel eljárhattam bevásárolni. 

Az alapanyag sima csipkefüggöny volt – ha nem csak piacon vásárolsz, fontos az átláthatóság, a kasszás munkáját könnyíted meg azzal, hogy nem kell ellenőrizgetnie, mit rejt a zsákod. Az én textilszatyraim egyetlen hibája, hogy nehezen tapad meg rajtuk a kinyomtatott árcímke, de némi odafigyeléssel orvosolható a probléma.

Ha te magad nem tudod megvarrni a zsákokat vagy senkit nem ismersz, aki elkészíthetné, érdemes megérdeklődni a zero waste csoportokban (pl. Háztartásom hulladék nélkül ), nincs-e valaki, aki olcsón megcsinálja helyetted. Végső esetben természetesen meg is veheted a zsákokat, ez sem ördögtől való megoldás. Én azért döntöttem az otthon varrott zsákok mellett, mert úgy gondolom, a leghulladékmentesebb megoldás mind közül az, ha olyan alapanyagokat próbálunk meg használni, amelyeket már úgyis legyártottak

 

Nem kell félni a zsörtölődő eladóktól

Hidd el, tartós zsákkal vásárolni ma már nem kellemetlen élmény. Az elmúlt két évben, mióta tudatosan kerüljük a műanyag zacskók használatát, soha nem ért bennünket negatív élmény a piacon vagy az üzletekben, maximum meglepődést váltottunk ki a saját szatyrainkkal. A boltok egy ideje már kénytelenek nyitni a környezettudatosság felé, talán emiatt, de még egyetlen elégedetlenségtől idegbeteg eladó sem röffent ránk tíz másik ember előtt, hogy mégis mi a francot akarunk a zsákjainkkal, pedig én is láttam a lelki szemeim előtt ezt a jelenetet az első hulladékmentes vásárlásom előtt.


Ha tetszett a posztom és szívesen olvasnál még hasonló témákban, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy a blog jobb oldalán található Facebook-dobozon keresztül 🙂

Ez is érdekelhet

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés