Sikítófrász a lomoktól, avagy mit jelent a minimalizmus?

Szeretem minimalistának nevezni magam, bár ennek az életmódnak is megvannak a maga képzelt előítéletei. Néhányan valószínűleg azt hiszik, egy matracon alszom a szürke hálószobámban, az elmúlt években legalábbis arra tendáltak a minimalista trendek, hogy dobjunk ki mindent az ablakon és éljünk kizárólag az élményeknek, a carpe diem viszont nem az én asztalom. Ennyire nem, és téged is hadd nyugtassalak meg, még mielőtt bedobozolod az egész háztartást, hogy leadd a cuccaidat a legközelebbi adományközpontban: az élhető minimalizmus nem azt jelenti, hogy minden holmidtól meg kell szabadulnod.

Csak a feleslegestől, de attól irgalmatlanul.

A minimalista életmód középpontjában ugyanis az önkéntes egyszerűsítés áll, egy belső lelki folyamat, amely során búcsút mondasz azoknak a tárgyaknak, elfoglaltságoknak és kapcsolatoknak, amelyek elvonják az erőforrásaid az igazán értékes dolgok megélésétől. Minél egyszerűbben élsz, annál több időd és energiád jut mindarra, amit szívesen csinálnál. 

A fogyasztói társadalom játéka a magadról alkotott képpel

Az utóbbi években valószínűleg te is találkoztál már azokkal a népszerű képekkel, amelyek az  “igazi minimalizmust” hivatottak bemutatni. Egy lélektelen íróasztal, ahol a dekorációt mindössze a sarokba állított virág jelenti. Négy kanál a négytagú családnak. Üres polcok, kórházi sterilséggel rendben tartott otthonok, fekete-fehér kapszula gardróbok. Igen, tényleg léteznek olyan szélsőséges minimalisták, akik az égvilágon semmit nem vesznek az életben maradáshoz szükséges dolgokon kívül és mégis boldogok, de ez nem én vagyok. Valószínűleg te sem, mert ritka az, hogy valaki ilyen mértékben nemet tudjon mondani a világra. 

Miről szól akkor a minimalizmus? A valóban fontos dolgok utáni kutatásról, akár egész életeden át, bármilyen elcsépeltnek hangzik ez a mondat. Én is unom néha, a világot megrengető igazságtartamát azonban el kell ismernem. 

A 21. századi fogyasztói társadalom legfőbb célja, hogy elhitesse veled, a boldogsághoz kizárólag az anyagi javakon át vezet az út. Minél több dolgod van, annál boldogabbnak érezheted magad, hiszen egyrészt többet értél el (ergo értékesebb vagy), mint azok az ismerőseid, akik csupán feleannyi kacattal rendelkeznek, mint te, másrészt bővülnek a választási lehetőségeid. A boltban tízféle vintage bögrét vehetsz, és megveszed mindet, hiába van otthon elég belőle. A vége mégis az, hogy ott állsz a sokszobás házadban a milliónyi bögréjéddel, az új komódoddal, a drága csipketerítőddel, az elektronikai kütyük egész garmadájával és irigykedve nézed az ismerősöd, aki nyáron Toszkánában nyaral a férjével.

Toszkána volt az álmod, de soha nem maradt elég pénzed vagy időd megvalósítani az álmaid, mert az említett pénzt és időt limlomok beszerzésére és karbantartására fordítottad. 

Haszontalan tárgyak bűvöletében

Az emberek hajlamosak elhitetni magukkal, hogy minden megvásárolt dolog egyszerűbbé és szebbé varázsolja az életüket, holott a tárgyak megszerzése általában több erőfeszítésbe kerül, mint amennyi örömet végül a birtoklásuk okoz. A zsúfolt otthonok ráadásul előbb-utóbb káoszba torkollnak mind a rendrakás, mind az anyagiak terén, hiszen a több holmi több takarítást, tárolást, javíttatást jelent. A többség persze sosem vallaná be, hogy túl sok kacatot vásárol, pedig jelenleg pont a túlfogyasztás az egyik legnagyobb globális problémánk. 

Miben nyilvánulhat meg a túlfogyasztásod?

  • tele van ruhával a gardróbod, habár állandóan ugyanazt a húsz göncöt veszed fel, de úgy érzed, egy-egy nehéz nap után megérdemled a kényeztető shoppingolást
  • olyan autót választasz, amiben van xenon, esőjelző, üléshűtés meg pezsgőtartó is a vad éjszakákhoz, aztán anyázol, amikor a szerelő közli, hogy kétszáz ezerbe fáj a javíttatás
  • évente cseréled az okostelefonod, pedig az előzőnek sincs baja, de csak havi tizenötezerbe’ kerül az előfizetés és legalább fel lehet vágni a kollegák előtt, hogy új Iphone lóg a kezedben
  • beszerelteted a klímát, és minden héten megtöltöd a 120 literes kukát a műanyag vackaiddal, miközben azon rettegsz, vajon miféle teleszemelt, kizsákmányolt világban kell felnőnie a gyerekeidnek

A fentiek csupán jellemző példák a nagy átlag túlfogyasztási szokásaiból – lehet, hogy rád egyik sem igaz, mégis zsúfoltnak és bonyolultnak érzed az életed, mert tárgyak helyett a feladatokat, élményeket, elintéznivalókat halmozod fel magad előtt. 

Egyszerűség mindig, minden téren

A minimalizmussal kapcsolatban sokakban él egyfajta tévhit, miszerint az életmód gyakorlásához elegendő,  ha az éves nagytakarítás keretében kidobáljuk az évek óta porosodó cuccainkat és lemondunk az újravásárlásukról. Nem, nem, nem és nem! Bár a minimalizmus eszméjét tényleg a kézzelfogható tárgyakon keresztül lehet leginkább megragadni, valódi változást az hozhat számodra, ha életed minden területén bevezeted az önkéntes egyszerűsítést. A szabadidőd és a lelki harmóniád éppolyan jelentős érték, mint a pénzed, sőt, még értékesebb is. 

Rohanó világban élünk, ez is klisé, de attól még tagadhatatlan. Az élhető minimalizmusból eredő költségmegtakarítás önmagában nem elegendő a megélhetéshez, tehát dolgozol, tanulsz, gyereket nevelsz, talán még egy helyen dolgozol, ápolod a szüleid, sétáltatod a kutyád, magadba szívod a rosszkedvű emberek negatív megnyilvánulásait – ezernyi különféle inger ér nap mint nap, amibe estére belefárad az agyad. A nap azonban számodra is csak 24 órából áll. A minimalista egyensúly megtalálához fontos, hogy egyszerűsítsd a feledataid és elintéznivalóid, a blogomon többek között ehhez próbálok meg segítséget nyújtani számodra a saját tapasztalataimmal 🙂

Ha tetszett a posztom és szívesen olvasnál még hasonló témákban, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy a blog jobb oldalán található Facebook-dobozon keresztül 🙂

Ez is érdekelhet

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés