Megtakarítós mese a hét szűk, és a hét bő esztendőről

A tudatos pénzügyek témája a szívügyem, mert hiszek abban, hogy az átlagemberek életében rendkívül pozitív változások mehetnének végbe, ha okosabban állnának az anyagiakhoz. Mondjuk a megtakarítást helyeznék előtérbe az örökös vásárlási kényszerrel szemben. Mind ismerünk olyanokat, akiknek sosincs megtakarítása, holott a helyzetükből kiindulva lehetne, sőt, a statisztikák szerint az emberek többsége ilyen, és nem feltétlenül azért, mert rosszul keres vagy mert sok a kötelező kiadása, hanem mert pillanatnyi örömforrásokra szórja el a pénzét. Nem bír mértéket tartani az apróságokban, csakhogy a sok apróság végül összeadódik

A saját példámból kiindulva tudom, hogy  a fenntartható otthon, a minimalizmus és a környezettudatosság mind-mind szép dolog, de önmagában kevés a boldogságomhoz, ha közben az élet egyéb területein anyagi okokból képtelen vagyok előre jutni. Pont ezért, számomra nincs tudatos életmód tudatos pénzkezelés nélkül.

Hó vége van, jaj, mikor jön már a következő fizetés, csak most ne dögöljön be a mosógép. Kérjünk kölcsön anyádtól, mire ment el megint a pénz. Bagót vettél, arra bezzeg mindig telik, nyaralni meg most sem megyünk.

Az a helyzet, hogy muszáj közhelyeket puffogtatnom ebben a posztban, például századjára megismételnem a jól ismert mondást, miszerint az élet olyan, mint a hullámvasút, mert tényleg így van. Egyszer fent, egyszer lent. A probléma ott kezdődik, amikor valaki egy hosszan tartó emelkedőn elfeledkezik a bármikor bekövetkezőhető visszaesésről, és jó dolgában eszébe sem jut anyagilag készülni a rosszabb időszakra. Mintha vele sosem történhetne meg. Vagy tudja, hogy megtörténhet, de azt hazudja magának, hogy nincs lehetősége megtakarítást képezni, pedig valójában annyi történik, hogy kevésbé fontos dolgokra költi a pénzét.

Amit már József is tudott évezredekkel ezelőtt

A bibliai történetek között van egy rendkívül népszerű sztori, elevenítsük fel röviden a példa kedvéért. A fáraó álmot lát: a folyóvízből hét szép kövér tehén jön elő, majd a nyomukban hét csúf és vézna tehén, amelyek elnyelik a szép teheneket. Ez követően újabb álom következik, hét teljes gabonafej nevelkedik egy száron, csakhogy mellette hét satnya, kiszáradt gabonafej is sarjad a födből, a satnya gabona pedig végül elpusztítja az egészségeset.

A fáraó magához hívatja a börtönben senyvedő Józsefet, aki képes megfejteni az álmokat. József elárulja, hogy a hét szép tehén és a hét egészséges gabonafej azt jelenti, hét termésben bő esztendő köszönt Egyiptomra, a hét csúf tehén és hét kiszáradt gabonafej viszont a rákövetkező ínséges éveket jelzi előre, mikor a nép szenvedni fog az éhségtől. Mi történik József álomfejtése után?

Valóban hét gazdag év köszönt Egyiptomra, a föld tele marokkal ontja magából a termést. Az okos fáraó pedig nem engedi a népét beleszokni a pazarlásba, ehelyett megbízza Józsefet, hogy a jó esztendőket kihasználva töltse fel a városok magtárait gabonával. Így válik lehetségessé, hogy amikor eljön az ínség hét esztendeje, Egyiptom nem éhezik, mint a többi ország, hanem szélesre tárja a silókat a nép előtt, hogy mindenkinek jusson kenyér.

A megtakarítás fontosabb, mint a munkahelyi kávézgatás

Az életben bármi megtörténhet: elveszítheted a munkahelyed, súlyosan fogyatékos gyereked születhet, keresztül hajthat rajtad egy felelőtlen autós, elhagyhat a házastársad valaki másért, megbetegedhetsz, leéghet az otthonod egy műszaki meghibásodás miatt, ésatöbbi, ésatöbbi, ésatöbbi. A pozitív gondolkodás nem véd meg a sorscsapásoktól, akkor sem, ha úton-útfélen azt próbálják beléd sulykolni, hogy téves így hozzáállni az élethez. Persze, az okos ember nem agyal nap mint nap olyan katasztrófákon, amik még be sem következtek, de ettől függetlenül elfogadja a tényt, hogy vele is megtörténhet, ami lehetetlennek tűnik, és készül rá, hogy alkalomadtán ne vágja totál padlóra a dolog.

Mi minden hónapot úgy kezdünk, hogy automatikusan félreteszünk egy meghatározott összeget a megtakarítási számlánkra, és csupán a fennmaradó összegból gazdálkodunk a hónap további részében. Az összeget természetesen nem úgy határoztuk meg, hogy csak kenyérre és vízre fussa, de azért szabtunk egy korrekt határt magunknak a költésben, a megtakarításunkhoz pedig csak vészhelyzet esetén nyúlunk. A munkahelyi kávézgatás, egy új film a moziban vagy a tengerparti nyaralás viszont nem vészhelyzet.

Igen, a megtakarítás sajnos áldozatokkal és lemondással jár, hiszen a havonta félretett pénzt (akár hosszútávú célokra kell, akár vésztartalékként) ezernyi más dologra költhetnénk. Igen, könnyű azoknak, akiknek nem kell a spóroláson gondolkodniuk. Igen, minden önmagáért tenni hajlandó ember megérdemelné, hogy a munkájának meglegyenek a gyümölcsei. Igen, nagyon nehéz meghozni azokat a döntéseket, amikor a pillanatnyi örömöket felcseréljük a jövőbeni nyugalomért, de végső soron célszerűbb egy tartósan átlagos életszínvonalat fenntartani, mint nagyot koppanni a magasból. Az utóbbi ugyanis jobban fáj.

A te tartalékaid meddig tartanának ki, ha holnap váratlanul megszűnne a munkahelyed?

Ha tetszett a posztom és szívesen olvasnál még hasonló témákban, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy a blog jobb oldalán található Facebook-dobozon keresztül 🙂

 

 

 

 

 

 

Ez is érdekelhet

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés