Közel másfél év menütervezés nélkül

Éveken keresztül az volt a megszokott menetrend nálunk, hogy kéthetente pénteken elkészítettük a következő két hétre szóló menütervet, összedobtuk hozzá a bevásárlólistát, szombaton bevásároltuk a főzéshez szükséges alapanyagokat és onnantól kezdve semmi más dolgunk nem maradt, mint az adott napokon elkészíteni az előre kitalált fogásokat. A “mit főzzünk ma”-jellegű nyűglődés totálisan megszűnt létezni, mondhatni egy kis stresszel kevesebb lett az életünkben.

Aztán úgy hozta az élet, hogy külföldről hazakerülve majdnem egy évet a férjem szüleinél laktunk, míg befejeztük az építkezést és mindenféle okokból adódóan ez idő alatt elmaradt a menütervezés. Úgy terveztem, hogy a költözésünket követően visszazökkenünk a régi kerékvágásba, de kellett egy kis idő, míg berendezkedtünk és kialakult az új életritmusunk, így végül majdnem másfél év telt el úgy, hogy spontán ötletek alapján főztünk.

És ez a másfél év bőven elég volt ahhoz, hogy rájöjjek, miért alakult ki nálunk annak idején a menütervezés szokása.

Milyen problémák szivárogtak vissza az életünkbe?

1.) Az örökös tipródás, mit kellene tulajdonképpen főzni: hazudnék, ha azt mondanám, életünk legnagyobb problémái közé tartozott folyton azon töprengeni, mi legyen az ebéd vagy a vacsora, de kétségkívül sok időt elvett tőlünk és őszintén szólva, napi szinten ezzel foglalkozni unalmas is. Gyakran visszasírtam azt az időszakot, mikor csupán rá kellett pillantanom a heti menümre és ott voltak a kreatívnál-kreatívabb ötletek minden étkezésre.

2.) Kevésbé egészségesen és változatosan ettünk: a menütervezés során tudatosan figyeltem rá, hogy minél változatosabbra sikerüljön az étkezésünk, minél több legyen a zöldség, gyümölcs, hüvelyes és teljes kiőrlésű termék, ám onnantól kezdve, hogy felhagytunk a tervezéssel, valahogy elfogyott az ihlet is. Többnyire azt ettük, ami éppen eszünkbe jutott, de az így kialakult étrendünk feleolyan változatos sem volt, mint korábban.

3.) Ismét elkezdtünk élelmiszerpazarlóként élni: utálok alapanyagokat kidobni, de miután nem előre meghatározott bevásárlólista alapján jártunk a piacra és boltba vásárolni, hanem azt vettük meg, amit vásárlás közben jónak láttunk, szinte mindig ránk romlott valamilyen friss alapanyag. Megvásároltuk a zöldségeket, aztán nem olyat főztünk, amihez fel tudtuk használni. Cserébe biztos, hogy ha valamit főzni akartunk, pont hiányzott hozzá valamilyen hozzávaló és indulhatott az időpazarló boltba járkálás…

4.) Sokkal többet költöttünk ételre: a menütervezés során valahogy sokkal rendszeresebben használtam egészséges, de olcsó alapanyagokat és soha nem végezték felesleges alapanyagok a kukában – így összességében spóroltunk is a tudatossággal. A random vacsoraötletek és állandó boltba járkálások érezhetően többe kerülnek, mint az előre megtervezett listák alapján történő vásárlás…

Nos, másfél évnyi kiesés után idén ismét belevágtunk a menütervezésbe, és merem remélni, hogy mostanában nem nagyon lesz olyan időszak, mikor le kell mondanunk erről a hétköznapi “luxusról”. Ha van kedvetek, két-három hét erejéig próbáljátok ki ti is, ebben a régebbi posztban megtaláljátok, hogyan néz ki nálunk a menü elkészítése.

Ha tetszett a posztom, és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy kövess az Instagramon🙂

5 1 vote
Article Rating

Ez is érdekelhet

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments