Így készülnek a bútoraink – bútorfestés néhány lépésben

Az egész házunkban semmit nem szeretek annyira, mint a csodaszép színes bútorainkat és mivel ti is gyakran kérdezitek, hogyan készülnek az egyes darabok, úgy döntöttem, készítek egy kis blogbejegyzést a bútorfestés alapjairól. A különleges technikákban nekem sincs jártasságom egyelőre, úgyhogy mindössze annyit fogok megmutatni, hogy érdemes belekezdeni egy-egy mentenivaló bútor átalakításába – de higgyétek el, az egyszerű bútor is lehet szép bútor.

Első körben felmerülhet a kérdés,  milyen bútort érdemes egyáltalán lefesteni? Elvileg minden alkalmas az átalakításra, a laminált lapból készült sonoma tölgyszekrénytől kezdve a százéves, töredezett nyersfaszéken keresztül egészen azokig a fényesre lakkozott szocialista komódokig, de nyilván minél természetesebb az alapanyag és minél szebb maga a bútor, annál könnyebb a várt végeredményt kihozni belőle. Én nem szeretem a sima felületeket, mert szerintem a faragott vagy bemart lapokban több a lehetőség, de fogjuk rá, hogy minden csak ízlés kérdése. 🙂

Szóval, mi a teendő, miután beszereztél egy használt bútort és szeretnéd kicsit újjá varázsolni?

1. Válaszd ki a festéket és a többi szükséges alapanyagot
Az utóbbi években olyan népszerű lett a hobbi bútorfestés, hogy szerencsére már  Magyarországon is válogathatunk a különféle festékek közül. Én a krétafestékek mellett tettem le a voksom, nem csak azért, mert gyönyörű színeket lehet kifogni, hanem azért is, mert ezek kifejezetten bútorfestésre lettek kitalálva, ebből adódóan egyszerű a használatuk és szuper a minőségük. Egyszer kipróbáltam az egyik barkácsüzlet sima fafestékét a spórolás kedvéért, de ég és föld volt a különbség a krétafesték javára minőségben…

Ez volt az első otthon festett bútorunk, egy régi Koloniál-komódot modernizáltunk kicsit.

Eddig kétféle festékhez volt szerencsém, az Annie Sloanhoz és a Lignocolorhoz. Tulajdonképpen nem vettem észre különbséget a kettő között, csak az éppen keresett szín döntötte el, melyiket vettem meg. Mindkettőt nagyon könnyű felvinni a felületre, hamar száradnak és egyik sem igényel különösebb kézügyességet. 

2. Tisztítsd meg a bútort és javítsd ki rajta a hibákat

Ha a bútorok felülete poros vagy zsíros marad, nem fog rajtuk kellőképpen megtapadni a festék – és lehet, hogy ezt már csak akkor veszed észre, mikor ráfestettél két réteget, ami igencsak kellemetlen, mert ilyenkor macerás szépen kijavítani a hiányos részt. A zsírtalanítást elintézheted sima mosogatószeres vízzel vagy természetesebb módon némi vízben feloldott szódabikarbónával, a lényeg, hogy minden kis foltot leszedj és végül öblítsd át az egészet tiszta vízzel. Faragott bútorok esetén különösen figyelj oda a nehezen hozzáférhető kis résekre.

A székek és az asztallábak krétafestéket kaptak, az asztallap viszont lazúrt.

Az is előfordulthat, hogy a bútornak vannak kisebb hibái, például hiányzik belőle egy pici darab, látszik, hogy nekimentek valamivel, esetleg a legfeltűnőbb helyen húzódik rajta egy nagyon mély repedés. Én ezeket a kis hibákat fatapasszal szoktam kijavítani. A gittet egyszerűen vidd fel egy spakli segítségével a hibás felületre, húzd le a felesleget, várd ki a száradási időt, majd csiszold vissza a még mindig ott maradt felesleget. A fatapaszolás szerintem nehezebb, mint maga a festés, nekem legalábbis nem mindig sikerül szépen megcsinálnom 🙂

Magát a bútort nem szoktam visszacsiszolni (krétafesték esetén ugyanis nincs szükség ilyen jellegű előkészítésre), mindössze érdesítem kicsit egy gyenge csiszolópapírral a felületet, ha lakkozva van. 

3. Fesd le a bútort a kellő rétegszámban 

A krétafestékek elsőre talán szokatlanul sűrűnek tűnnek a sima festékekhez képest, cserébe képesek már egy-két rétegben tökéletesen lefedni a felületet, ha adottak hozzá a feltételek. Mire gondolok? Egy nyersfa székre talán már egy réteg sötét festék is elegendő lesz, de kettő biztosan. A legtöbb bútor ettől függetlenül nem nyersfából készül és nem elég világos ahhoz, hogy egy réteg festék elegendő legyen hozzá, úgyhogy számolj minimum kettővel – még így is meglepően kevés festék elegendő lesz a teljes felületre.

A képen nem látszik, de ezen a képen visszacsiszoltam a bútor széleit, így elég rusztikus hatást kaptam.

Általában nem szoktam alapozni a krétafesték alá, mert elméletileg mindenféle felületen megtapad, de ha egy nagyon fényes, lakkozott bútort kellene felújítanom, tuti ráhúznék festés előtt egy réteg Harzo T16-os alapozót a biztonság kedvéért. Ha nagyon sötét bútort szeretnél nagyon világosra festeni, akkor sem árt alá egy kevés alapozó, különben úgy járhatsz, mint én, aki legalább 4-5 réteg fehér festéket kentem a dohányzóasztal sötétbarna lábaira, hogy a fehér teljesen elfedje az eredeti színt. A sötétebb árnyalatokkal nyilván nem volt ilyen problémám. 🙂

Maga a festés nem bonyolult,  egy kör- vagy laposecset segítségével, határozott, egyenes mozdulatokkal vidd fel a festéket a felületre, de lehetőleg ne menj át sokszor ugyanazon a felületen. Ha kevésbé rusztikus felületet szeretnél kapni, hengerrel is dolgozhatsz (én mondjuk szeretem, ha látszanak kicsit az ecsetvonások, többek között ettől lesz olyan “vidékies” a bútorok stílusa).  Két réteg között várni kellene egy napot, én nem szoktam, amit reggel lefestek, arra délután már rá is húzom a második réteget, szerintem ennyi idő alatt is kellően megszárad az első réteg festék.

4. Zárd le a felületet viasszal vagy lakkal

A környezetbarát krétafestékek vízbázisúak, ezért száradás után “zárni” kell valamivel a felületet, hogy víz- és karcálló legyen. Én waxot használok, mert fontos számomra, hogy matt hatásúak legyenek a bútoraim, de lakkal is be lehet fedni a festékrégeteg, ha strapabíróbb felületre van szükség (a fürdőszobakomód munkalapját például lakkal zártam, hogy bírja a sok vizet). A bútorwaxot- vagy más néven viaszt ecsettel és egy szöszmentes, tiszta ronggyal is fel lehet vinni a megszáradt festékre; nekem utóbbi verzió vált be, kicsire vágott textildarabbal, körkörös mozdulatokkal szoktam beledörzsölni a bútorba.

A fürdő alsó részét csak viasszal zártam, a tetejét lakkal. Eddig bírja a strapát.

Ha szeretnéd koptatni kicsit a bútor széleit vagy faragványait, a festéket még viaszolás előtt csiszold vissza!

A színtelen waxon kívül léteznek színes változatok is, amikkel antikolt hatást tudsz elérni, de nem javaslom, hogy elsőre egy nagyon bonyolult bútor sötétre viaszolásával próbálkozz meg, mert nem biztos, hogy olyan lesz a végeredményt, mint amit vársz. 🙂

Ha tetszett a posztom, és szívesen olvasnál még hasonló témákról, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy kövess az Instagramon🙂

 

5 5 votes
Article Rating

Ez is érdekelhet

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments