Heti menütervezés és bevásárlás, ahogy mi csináljuk

A minimalista életmódom alfája és omegája a menütervezésen alapuló bevásárlás, bár a módszert már akkor alkalmazni kezdtem a konyhámban, amikor még hírből sem hallottam az önkéntes egyszerűsítésről. Mit főzzünk ma, szívem, mit főzzünk holnap, drágám, mit főzzünk hétvégén, szerintem nincs ezeknél idegesítőbb kérdés a mindennapokban.  A férjem alkalmanként még most is elcsodálkozik, vajon hogy éltünk mi egyáltalán a menütervezés előtti paleolitikumban? 🙂

Körülbelül négy éve kizárólag menütervek alapján vásárolunk és főzünk, szóval bátran ki merem jelenteni, hogy van némi tapasztalatunk a témát illetően. Többféle verziót kipróbáltunk, mire kialakultak a végleges szokásaink: eleinte három hetente csináltunk nagybevásárlást a tartós cuccokból, de ez túl hosszú időnek bizonyult az igazán praktikus tervezéshez, a heti kalkuláció viszont túl gyakori bevásárlással járt – nos, úgy alakult, hogy mára megmaradtunk a kétheti menütervezésnél. Minden második hétvégén elmegyünk megvenni a tartós alapanyagokat, ezen kívül mindössze egy-két alkalommal ugrunk be a boltba friss gyümölcsért és zöldségért (szigorúan csak ezekért, semmi másért!) A pékárut itthon sütöm, tehát másért egyszerűen nincs okunk boltba járni hétköznaponként.

Miért jó nekünk a menüterv készítése?

  • megszabadulunk az állandó tipródástól, hogy mit főzzünk, hiszen semmi más dolgunk nincs, mint ránézni az aktuális menüre
  • pénzt spórolunk azzal, hogy tényleg csak a bevásárlólistára felírt tételeket vesszük meg, impulzusvásárlás nélkül
  • sokkal változatosabban és egészségesebben eszünk, mint korábban, mert már a tervezésnél tudatosan odafigyelünk rá, hogy eklektikus ételsort írjunk össsze
  • rengeteg időt megtakarítunk azzal, hogy nem kell naponta-kétnaponta elmenni a boltba, végigjárni az egész üzletet, sorban állni a kasszánál
  • megelőzzük az ételpazarlást, mert csak annyi és olyan alapanyagot veszünk, amit biztosan felhasználunk a főzéshez
  • a családosok megúszhatják azokat a rendszeres stresszhelyzeteket, amivel a kisgyerekes bevásárlás jár 🙂

A menütervezési és nagybevásárlási koncepciónk öt lépésben

  1.  Összeírjuk az általunk kedvelt recepteket
    Mielőtt nekikezdenél a menütervezés kipróbálásának, szánj rá fél órát, hogy egy lapra vagy egy Excel-táblázatba kategóriánként felsorold azokat az ételeket, amelyeket szívesen fogyasztotok. Külön levesek, tésztafélék, vegetáriánus fogások, hideg vacsorák… Kicsit unalmas meló, de innentúl kezdve csak annyi a dolgod, hogy menüírásnál inspiráció híján ránézel a listára és kiválasztasz belőle néhány fogást. A listát egyébként folyamatosan frissítjük az újonnan kipróbált receptekkel.
  2. Megnézzük az akciós ajánlatot
    A menüírás alapja nálunk az, hogy felmérjük az aktuális árkedvezményeket – ez nem azt jelenti, hogy mindig ragaszkodunk az akciós termékekhez, de logikusnak tartom szemügyre venni a spórolási lehetőségeket. Miért ne főzzek éppen zöldséges lasagne-t, ha féláron van hozzá a padlizsán és amúgy is imádom?

    Nagy szívfájdalmam, hogy nincs a lakhelyünkhöz elérhető közelségben piac, ezért többnyire multiban vásárolunk meg mindent, így viszont könnyen elérhetőek az aktuális leárazások a neten vagy az akciós újságokban.
  3. Összeállítjuk a menüsort
    A tökéletesen változatos menüsor összeállítása elsőre talán körülményesnek tűnik, de csak némi gyakorlat kérdése az egész. Először azokat a fogásokat írjuk be, amelyeket éppen megkívántunk, a kimaradó helyekre pedig az összeírt listáról vagy a korábban már elmentett Excel-menütervebkől szemezgetünk. A tervezésnél figyelünk rá, hogy minél többféle ételtípus kerüljön sorra, változatos alapanyagokból, így nem történhet meg, hogy a héten egyszer sem eszünk hüvelyest, friss salátát vagy éppen olajos magvat. Úgy variálok, hogy minden fontos tápanyag benne legyen a menüben.
  4. Megírjuk a bevásárlólistát
    Itt nagyon kell figyelni, mert még a menüterv ellenére is kimaradhat néhány alapanyag. Én első körben mindig végigfutok a konyhán, hogy megnézzem, miből mennyi van itthon, csak ezután ülök le az Excel-táblázat elé.
  5. Szigorúan a lista alapján vásárolunk
    A menütervezés célja, mint fent írtam, többek között az ételpazarlás és felesleges költekezés megelőzése. Na most, a boltokban még a bevásárló lista ellenére is nagyon könnyű elcsábulni, amikor az ember meglát valami érdekeset vagy szokatlanul olcsót, ilyenkor erőt kell vennünk magunkon és egyszerűen tovább sétálni 🙂 Egyébként nem vagyok ellene a jó fogásoknak, de az akciós termékek felmérése pontosan azért része a koncepciómnak, hogy ne a bolt közepén kelljen nekiállnom fejben módosítgatni az aktuális ételsort, ha szeretnék spórolni a kedvezményekkel.

Milyen szempontokat veszünk figyelembe a menüsor összeállításánál?

  • Mi csak ebédet és vacsorát írunk fel. Nem szeretünk, bírunk korán reggelizni ( bár a kávé miatt én igyekszem lenyomni egy fél zsemlét vagy némi zabkását), úgyhogy ezt nem jelöljük külön a menüben, ahogy a tízórait/uzsonnát sem. Jónak hangzik az öt étkezést magába foglaló menüsor, de szerintem felesleges macera. Az étkezések között diót, mogyorót, gyümölcsöket eszünk, ha esetleg megéheznénk, ezek úgyis mindig vannak otthon.
  • Odafigyelünk a szezonalitásra és változatosságra, igyekszünk mindig az akutálisan termő zöldségekből-gyümölcsökből menüsort összeállítani. Ősszel gyakoribb nálunk a sütőtökleves, télen a lilakáposzta, nyáron a friss gyümölcsök – jójó, azért mi is beleesünk abba a hibába, hogy időnként megvesszük a drága és ízetlen paprikát szezonon kívül, de az előre tervezés többek között ennek a kiküszöbölésére is szolgál.
  • Hétköznaponként sosem eszünk húsfélét vacsorára, és hétvégén legalább az egyik napra kizárólag vega recepteket írunk fel. Az ebédek változóak, én a magam részéről ilyenkor is igyekszem hanyagolni a húst környezetvédelmi- és egészségügyi okokból. A vacsora nálunk vegyesen hideg-meleg, de meleg vacsora alatt csak könnyű fogásokat értünk, krémleveseket vagy tésztaféléket.
  • A konyhában eltöltött időt igyekszünk megspórolni azzal, hogy gyakran két napra írjuk fel az ételeket, ehhez nyilván nagyobb adagot főzünk egyszerre. A maradékot eltesszük fagyasztóba. A menüben néha szerepel olyan hét is, amikor fagyasztóürítés-címszó alatt kizárólag ezeket esszük meg vacsorára, nos, ilyenkor nem kell túl sokat költeni a boltban 🙂

GY.I.K. – Gyakran ismételt kérdések

A menütervezési szokásaink kapcsán többször kaptam már kritikát, nem mintha hirdetni szoktam volna az igét, egyszerűen alkalmanként szóba kerülnek háztartásvezetési témák az emberek között, és ilyenkor mindig akad valaki, aki hülyeségnek tartja az előre tervezést. Vagy legalábbis csodálkozik rajta, furcsállja, követhetetlennek véli.

Néhány kérdés, amit már többször megkaptam – és a válasz rájuk:

Mi van akkor, ha nem kívánod, amit felírtál?
Nem tudom, sosem volt még olyan az elmúlt négy év alatt, hogy “ne kívántam” volna az aktuális ebédet vagy vacsorát, hiszen kizárólag általunk kedvelt fogásokat írunk fel. Szerintem a menütervezés hasonlít kicsit az iskolai menzához, ha pont olyat főznek, amit szeretünk, akkor ott is szimplán jóízűen megesszük és kész, nem húzzuk a szánkat, hogy szeretjük ugyan, de mégsem kívánjuk.

Mennyire tartod magad a megtervezett menüsorhoz?
Körülbelül 95%-ban. A maradék 5% azt foglalja magában, ha valamiféle külső ok miatt nem tudtunk főzni vagy váratlanul eszünkbe jutott, hogy mi lenne, ha inkább házon kívül ennénk. Alkalomadtán előfordul, hogy túlvásároljuk magunkat romlandó alapanyagokkal, ezesetben annyiban módosul a menü, hogy valamit áttolunk a következő menütervbe és inkább a romlandóból csinálunk vacsit, a kidobást megelőzendő. Néha cserélgetjük is a napokat, attól függően, mennyi időnk vagy kedvünk van főzni.

Tényleg lehet spórolni a menütervezéssel?
Határozottan igen. Elsősorban azért, mert mint írtam, kizárólag azokat a dolgokat vásároljuk meg, amelyekre valóban szükségünk van, másrészt a tervezésnél tudatosan figyelek rá, hogy a menüsorral benne maradjak egy előre meghatározott büdzsében. Minél jobban belejöttünk a menütervezésbe, annél kevesebbet kellett ételre költeni, mára pedig beállt egy standard összeg, így ezzel a kiadással fixen tudok számolni hó elején.

Ha még mindig bizonytalan vagy azzal kapcsolatban, van-e értelme menütervezéssel vacakolni, szerintem szimplán vállald be, hogy kipróbálod egy hónap erejéig, nem veszíthetsz semmit. A legrosszabb esetben felhagysz vele a tanulságok levonása után, jó esetben viszont nyersz egy módszert, amivel megkönnyítheted magad számára a sütést-főzést. Én négy év tapasztalata után azt mondom, el sem tudom képzelni, hogy valaha még spontán gondolkodjak a menüvel kapcsolatban 🙂

Ha tetszett a posztom és szívesen olvasnál még hasonló témákban, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy a blog jobb oldalán található Facebook-dobozon keresztül 🙂

Ez is érdekelhet

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés