A hulladékmentes életmód drágább, mint a szemetelős?

Egy Instagram-posztom alatt nemrégiben szóba került a zero waste életmód anyagi oldala, és úgy rémlik, erről a témáról még soha sehol nem írtam, pedig többször láttam felmerülni környezettudatos online közösségekben azt a bizonyos kérdést, vajon nem úri huncutság-e kissé ez a hulladékmentesezés? A saját tapasztalataim alapján nem, sőt, hosszútávon rengeteget lehet spórolni vele, de azért kezdjük az illúzióromboló valósággal a számolgatást.

A trendi dolgoknak mindig piszkosul megkérték az árát, és tény, hogy a hulladékmentesség mostanában trendinek számít, ennek megfelelően tele van a piac több ezer forintos üvegkulacsokkal, méregdrágának tűnő intimkelyhekkel meg olyan borsos áru mosható pelenka-csomagokkal, hogy az átlagember félrenyel az összegek láttán. Néhányan amiatt is panaszkodnak, hogy a csomagolásmentes boltok választéka többe kerül, mintha ugyanazt a piacon vagy a hipermarketekben vennék meg, akár a csomagolás árát is beleszámolva. A természetes alapanyagokból készült termékek pedig gyakran a megfizethetetlen kategóriát jelentik az olcsó műanyagból gyártott alternatíváikhoz képest.

Mindeközben a zero waste közösségi médiája folyamatosan ̶o̶s̶t̶r̶o̶m̶o̶l̶ inspirál bennünket a szebbnél-szebb képekkel, és igen, valahol azt sugározza, hogy az igazi hulladékmentességhez feltétlenül hozzátartoznak a bloggereknél látott kiegészítők is. Metrocsempével kirakott konyha, ahol az aszalt gyümölcsök hatalmas üvegedényekben sorakoznak a polcokon. Cserélhető fejes, rozsdamentes fémborotva és saját kézzel varrott, organikus pamutfehérneműk. Kezeletlen fajátékok, hogy a gyereknek már fél évesen se legyen ökológiai lábnyoma.

Az a helyzet, hogy ha a hulladékmentes életmód megismerése után nagy lelkesedésedben egyből nekiállnál lecserélni egy 3-4 fős háztartás eszközeit zöld változatra, akkor tényleg seperc alatt eltapsolhatnál pár százezer forintot a “kezdőcsomagra”. Miért mondom mégis, hogy anyagilag megtérülő befektetés fenntartható életmódra átállni?

A tudatos vásárlás már önmagában megtakarítást eredményez

Mióta rátaláltam a zero waste-szemléletre, teljesen megváltoztak a vásárlási szokásaim. A boltok termékeit többé nem abból a szempontból figyelem, hogy akarom-e őket, hanem úgy nézem, valóban szükségem van-e rájuk és nem okozok-e túl nagy környezeti terhelést velük, ebből eredően sokkal kevesebb holmi jut a kosaramba. Ez a nézőpontváltás egyébként nem csak a boltokban nyilvánul meg nálam, hanem minden területen, ahol kizárólag valamiféle le nem bomló csomagolásban tudnám megvásárolni a dolgokat, például a lakberendezési dekorációkat, a gépi kávét vagy bizonyos élelmiszereket. Egyszerűen nem veszem meg őket, és őszintén, többnyire nem is hiányoznak.

A már meglévő műanyagot vétek leváltani

A hulladékmentesség nem arról szól, hogy környezetvédelmi szempontból instakompatibilissé tegyük az életünket, hanem arról, hogy tényleg törekedjünk a kevés szemét előállítására, akkor is, ha azt nem feltétlenül fogja imádni a kamera. Vagy a szemünk. A meglévő, használható állapotban lévő műanyageszközeinket felesleges azonnal lecserélni, minél később végzik a kukában, annál jobb. Bár én is szívesen kidobnék néhány dolgot, hogy fenntarthatóbb és dekoratívabb változatra cseréljem, inkább megvárom, amíg menthetetlenül elhasználódnak, és csak ezután vásárolok belőlük környezetkímélő változatot. Így semmi nem vész kárba.

Ami otthon készül, általában olcsóbbra jön ki

Hamar rájöttem, hogy számos termék egyszerűen nem kapható csomagolás nélkül, vagy ha igen, akkor néhol brutális összegeket képesek elkérni értük. A saját, kézzel készült dolgaimat már azelőtt is előnybe helyeztem a bolti társaival szemben, mielőtt elkezdtem volna hulladékmentes otthont kialakítani, és szerintem az elmúlt évek alatt megspóroltam velük egy kisebb vagyont. Ha a hulladékmentes életmód miatt kezded el magadnak gyártani pl. a mosószert gesztenyéből, a házi száraztésztát vagy a saját Bullet Journalodat maradék füzetlapokból, hamar rájössz majd, hogy a legtöbb dolog otthon fillérekből kihozható. De minimum féláron.

Drága, tartós eszközök vs. olcsó, gyorsan kopó holmik

Tudom, hogy egy átlagos magyar háztartásban pár száz forint különbség is sokat számít a termékek árában, és a többség általában azt választja, amelyik éppen olcsóbb. Megértem, mert régen én is ilyen voltam. Az idő teltével azonban egyre gyakrabban tapasztaltam a saját bőrömön, hogy hiába kedvező áru valami, ha ötször olyan gyorsan tönkremegy, mint az a változata, amelyik csak másfélszeresébe került volna. A fa és fém termékek eszközök sokkal tovább tartanak, mint a törékeny műanyagok, azaz végeredményében mégis kevesebbe kerülnek. A kacatok helyett érdemes inkább tartós eszközökbe befektetni.

Előtérbe kerül a second hand és az újrahasznosítás

A legkörnyezetkímélőbb megoldás az, ha egyáltalán nem termelődik szemét, így a zero waste életmódon belül fontos szerepet kapnak azok a használt holmik, amelyeket eredeti formájukban tovább lehet használni vagy készíthető belőlük valami más. Tulajdonképpen, némi kreativitással egy komplett lakást be lehet rendezni a Jófogásról. A használt holmik egyértelműen kevesebbe kerülnek, mintha újonnan vennénk meg őket, és a saját otthonunkban fellelhető dolgoknak is kereshetünk második funkciót. Én befőttesüvegben tárolom a fűszereket és magvakat, a ruháim javarészét 3-400 forintért vettem turiban, a könyveimet szintén, bútorokat online csoportokból – azt gondolom, ennek azért van látszata a pénztárcámon.

Persze, a világ minden kincséért sem szeretném elhitetni veled, hogy a zero waste maga a monetáris csoda, mert tényleg vannak olyan dolgok, amelyek maximum környezetvédelmileg fizetődnek ki. A bambuszfogkefe, a fa wc-kefe vagy egy minőségi kézműves szappan az átlagos, tubusos flakonos helyett szinte biztosan többletköltséget fog okozni a háztartásodban, és ez igaz lehet másfajta, rendszeresen cserélendő holmira is. Az érem másik oldala viszont az, hogy a hulladékmentes szokások miatt csökkent kiadások még így is túlsúlyban lesznek, tehát idővel valószínűleg fel sem fog tűnni, hogy ezt-azt drágábban szerzel be, mint korábban, mert összességében pozitív szaldóval fogod zárni az újfajta életmódot.

A hulladékmentességet anyagi szempontból leginkább egy megtérülő befektetéshez tudnám hasonlítani: eleinte jár némi többletkiadással, lesz benne egy kevés veszteség is itt-ott, de hosszú távon irdatlan összegeket lehet megspórolni vele. Már csak abból kiindulva is, hogy tudatos vásárlóként csökkenni fog a megvásárolt termékek száma, a többi pont pedig szépen asszisztál majd a költségek megcsappanásához. Egy nap arra ébredsz, hogy hónapok óta nem vettél pillanatnyi örömet okozó kacatokat, szódabikarbónával és ecettel takarítasz a drága bolti vegyszerek helyett, a teendőid elvégzése közben pedig átfut a fejeden az a kósza gondolat, vajon nem lehetne-e megdumálni az önkormányzattal a szemétdíj felezését, ha úgyis mindig üres a kukád. Vagy valami ilyesmi 🙂

Ha tetszett a posztom és szívesen olvasnál még hasonló témákban, kedveld a Facebook oldalam >>ITT<< vagy a blog jobb oldalán található Facebook-dobozon keresztül 🙂

Ez is érdekelhet

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés